Minden évben a születésnapom tájékán lebetegszem ( most légcsőhurutnak hívják ). Ilyenkor egy kicsit "meghalok", hogy aztán újra megszülessek. Nem sok energiám jutott varrásra, csak a lelendő táskámhoz illő piperét ütöttem össze. A táska is készen lesz a jeles napra...
2009. február 24., kedd
Mandala
Címkék:
Elmélkedés
2009. február 20., péntek
Vidám szatyor
A táskáról szerettem volna írni, de olyan élményben volt az előbb részem, hogy minden kiment a fejemből.
Nézzetek be Csutkababa blogjába
és hallgassátok meg , amit ott találtok!!!
6 perc 4 másodpercet mindenképpen megér, magasságok és mélységek zenében kifejezve:)))
Nem tudtam aludni, papíron már megvolt a rajza, de nagyon szerettem volna látni készen...
Ezzel már strandolni is mehetünk majd, akkora lett:)))
Címkék:
táskák
2009. február 19., csütörtök
2009. február 18., szerda
Nekem is lesz táskám!
Az egyik szemem sír, a másik meg nevet...
Amiért sír, mert nagy hezitálás után, de leselejteztem egy régi bársonynadrágomat, amit annyira szerettem, hogy a fenék részén már átlátszóvá kopott az anyag. Amiért nevet, hogy a két szára viszont tökéletes. Ideje már, hogy nekem is legyen egy "colette" táskám, így a nadrágom anyagát is beleálmodtam. Ha valaki gondolkodóba esett volna, hogy melyik anyag lehetett a nadrágom, annak elárulom, hogy a mintás:))) Lassan negyven éves leszek, így ideje kinőni ezekből a feltűnő darabokból!!!
Van még egy jó hírem, a nadrág szárából még elég sok maradt, így a MESKA-n is lesz belőle tavaszi táska hamarosan:)))
Címkék:
táskák
2009. február 17., kedd
Fotók a hóban
Egy kedves "leendő" vásárlóm érdeklődött a filcrácsos táskám után, hogy tervezem-e újabbak készítését. Bevallom nem esett nehezemre elővenni a témát. Variációs lehetőség akadt bőven, ide-oda téve a rácsos betétet, így aztán készült még három táska, no meg egy nesszeszer.
A fotózáskor egy kicsit örültem, hogy még a téli hangulat a meghatározó a munkáimban, mert a havazás festői háttérként kínálkozott.
Címkék:
táskák
2009. február 12., csütörtök
2 rész kék + 1 rész piros
Már javában benne járunk a vízöntő havában. A bak tiszta kékjétől elindultunk a bika tiszta piros színéig. Három szintet kell közben bejárnunk, ezek közül az első a vízöntő. 2 rész kék + 1 rész piros festéket összekeverve kapjuk a hozzátartozó színünket a kékeslilát. Nyugalmat árasztó szín, ahogy a levendulamezők is puszta látványukkal nyugtatják az érzékeinket.
Az 1 rész pirosról eszembe jut:
"lassan éledni kezd a természet. A vizek és a fák fölébrednek. A nap egyre magasabban jár, melegét egyre jobban érezzük. VINCE napjával az újulás győz a sötét erői fölött. " PÁL FORDULÁSÁVAL" visszafordíthatatlanul megkezdődik az újulás. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY napján fölébred a föld, szuszogni, lélegezni kezd. Bár a hideg még általában nem nagyon adja meg magát, gyakran vissza-vissza tér, s kemény fagyokat hoz. Ilyenkor a fagy és az enyhébb időjárás szinte naponta váltják egymást." / Czárán Eszter: Világnak virága /
Egyértelmű jeleit érezzük annak, hogy közeleg az újjászületés. Ezt fejezi ki a színváltás is, ahogy a kékhez egy kis pirosat hozzáadva , a hűs nyugalom mellett ott lobog a tűz apró lángocskája.
A természet virágait hívtam segítségül, hogy kékeslila hangulatot teremtsek.
Szokásunkhoz híven, egy kedves blogos barátnőt szeretnék megkérni arra, hogy írjon nekünk az aktuális színről a KÉKESLILÁról.
A kérést persze kiterjeszthetjük, minden vízöntő szülöttre, aki kedvet érez hozzá, hogy megossza velünk a kékeslila vonzalmát. Írjatok bátran, mindannyian gazdagabbak leszünk tőle!!!
Címkék:
színek
2009. február 7., szombat
Győzelem!!!
Bruercsié valamiért lemaradt:((( Ha valakié még mindig nincs a képek között, kérlek szóljatok!!!
És tessék, mégis sikerült!!! Elmentünk moziba ( Valami Amerika 2.), s annyit nevettem, mint mostanába se... na ez nem volt túl értelmes:)))
Azt mondtam, nem fekszem le addig, míg rá nem jövök a hat kép bibijére. Már megint a kép méret volt a hunyó, le kellett őket kicsinyíteni, és már röpültek is a Picasa-ra. Íme az új kollázs, remélem most már senki nem maradt ki!!!
Köszönöm a címeket, már csak Tallináé és Piroseperé hiányzik.
Címkék:
Cipzárdíszek
Összefoglaló
A teljesség igénye nélkül, mert hat fotót a Picasa nem hajlandó magához venni, vagy csak én vagyok nagyon béna...
Ennél jóval több fotóval neveztetek be a játékba, de mindenkitől csak egyet használtam fel .
Össze szerettem volna írni a játékos kedvűek címeit, de sajna nagyon sokatoknál nem látok e-mail címet, vagy csak nem tudom, hol kéne keresnem??? Segítségeteket kérem!!!
Címkék:
Cipzárdíszek
2009. február 6., péntek
Cipzárdíszek
Ez komolyabb szó, mint a fityegő, meg a bigyóka, de talán jobban kifejezi miről is van szó. Maradok ennél...
KÖSZÖNÖM, HOGY ILYEN SOKAN AKTÍVAN RÉSZTVETTETEK A KÖZÖS ALKOTÁSBAN, JÁTÉKBAN, TALÁN ENNEK VOLT ÉRTELME!
AZ AJÁNDÉKOM SEM MARAD EL, CSAK A TÜRELMETEKET KÉREM.
HA VALAKINEK ( AKI, VELÜNK JÁTSZOTT ),NINCS KINN AZ E-MAIL CÍME A PROFILJÁBAN VAGY A BLOGJÁBAN, AKKOR AZT ARRA SZERETNÉM KÉRNI, HOGY ÍRJA MEG NEKEM.
ELŐRE IS KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGETEK!!!
Ami éppen a kezem ügyében akadt, vagy ami az asztalon éppen előlmaradt, ezek voltak a kiindulások. Rápillantottam egy kész táskára, és egy filc virágfejet formáztam a maradék filckorongokból.
Úgy jártak, mint mikor túl sok rizs megmarad a konyhába, másnap rizsfelfújt lesz belőle... ezekből meg cipzárdísz.
Címkék:
Cipzárdíszek
2009. február 4., szerda
A mai "fityegőm"
Legújabb terveim alapján született ez a táska. Volt reggel egy kis időm ( összefüggő két óra), amit a befejezésére tudtam szentelni. Nem titok, nálam egy táska elkészítése nem tíz perc, hanem legalább három óra. Ennyi alatt szerintem már bárki varr egy táskát.
A "fityegőjét"- (Elizanikótól jött a kifejezés, még jobbat nem találtam rá) a táska textúrájához igazítottam. A táska megy a MESKA-ra, a cippvégződés pedig ide a közösbe.
Várjuk a további ötletes variációkat!!!
A "fityegőjét"- (Elizanikótól jött a kifejezés, még jobbat nem találtam rá) a táska textúrájához igazítottam. A táska megy a MESKA-ra, a cippvégződés pedig ide a közösbe.
Várjuk a további ötletes variációkat!!!
2009. február 3., kedd
"Kutyaharapást szőrivel"
Játék, játékot követ... Mostanában szinte naponta zúdul ránk egy. Nekem ez nem vált "gyanússá", s ha időm engedi válaszolni is szoktam rájuk. Van, aki más dolgokat vél felfedezni a játékok elszaporodása mögött...
Nekem annyi időm, munka, család mellett nem akad, hogy a továbbküldős játékokra is és amiről éppen írni szerettem volna-egyaránt jusson. Ezért írtam többeteknek, hogy ezt az időt részemről hasznosabb dolgokra fordítanám. Remélem ezt nem vette senki zokon.
Egy tüzes temperamentú menyecske révén, sajna hamar eljár a szám. Szánom-bánom, de hosszútávon csak azokkal tudok kapcsolatot fenntartani, akik ezt tolerálják, és elhiszik, hogy sosem rossz szándékból teszem. Kérem azokat, akiknek a stílusom- hogy is fogalmazzak finoman- elviselhetetlen, egy kicsit az erényeimet is vegyék számba.
" Kutyaharapást szőrivel"( játékkal kapcsolatban forrázódtam le, ezért egy játékkal gyógyítom magam), ennek neveztem el a mai kreatív játékot, amiben cipzár húzóka tervezésre hívlak benneteket. Ez nem egy sok időt igénylő feladat, azért gondoltam rá, viszont sokat tanulhatunk belőle. Ha valakinek nincs ideje megvarrni a munkadarabot, amibe a cipzárt bevarrná , elég ha a cipzár húzókát kidekorálja, és lefotózza.
A JÁTÉKBAN azzal lehet benevezni, hogy a cipzár fotóját felteszitek a saját blogotokba, ennél a bejegyzésnél viszont hagytok egy üzenetet, hogy a többiek is tudják, ki az aki velünk játszik. HATÁRIDŐ péntek este 8 óra legyen. Aki részt vesz a játékban, apró ajándékot kap tőlem.
Tettem fel egy képet, hogy világos legyen, mire gondolok. A zipzár végi lifegőre várunk megoldásokat! Csinálok majd még másikat én is!!!
Címkék:
Elmélkedés,
táskába való apróságok
2009. február 2., hétfő
2009. február 1., vasárnap
"Szupersztár internet " ( 2. rész)
Köszönöm mindenkinek aki velünk gondolkodott és azt is, hogy megosztottátok pozitív és negatív érzéseiteket az internettel kapcsolatban.
Egy pár szóval leírnám keser-édes viszonyomat vele. Két éve már annak, hogy beengedtük az internetet az otthonunkba annak minden előnyével, hátrányával együtt. Akkor is tudtam, hogy ha valamire azt mondják, hogy megkönnyíti az életemet, az egyben azt is jelenti, hogy ezután el is vesznek tőlem valamit. Az élet már csak így működik... Nem nagyon volt más választás, mondhatom úgy is, hogy nyomás alatt voltunk. Miután használni kezdtem, rájöttem, hogy azért nagyban az egyén döntésén múlik, hogy ki, mire használja. Sajnos azt is át kellett már élnem, mikor beadta az unalmast a rendszer különböző dolgok miatt ( gép hiba, vírus, stb.), hogy milyen kiszolgáltatottakká lettünk, hogy igent mondtunk. Egyszóval használom, de talán sosem fogom a barátomnak tekinteni. Ekkor akadt a kezembe Szepes Mária könyve, amely írásból már idéztem, s gondoltam megosztom veletek. Az írónő sokkal szebben és talán érthetőbben tudja leírni azt, ami bennem is motoszkál erről a témáról, ezért a folytatásban az ő gondolatmenetét kövessük. ( A cikkből amiket közlök, csak részletek.) Az ő megerősítésével holnaptól más szemszögből próbálom nézni az Internettel való kapcsolatomat.
Az utolsó bekezdésben teszi fel az igazán nagy kérdést:
"De ki e csodálatos Opus igazi alkotója, hangszerelője, Mestere? Neve nincs. Nem fér a ráció, a halandó agykategóriák szűk ketrecébe. Végessel a végtelen nem mérhető. Időtlen. Ő az, aki VAN, nemcsak " látszik lenni". Mindent tud. Mindenre emlékszik, ért és szeret.
Bizonyos, hogy nehéz dolga van az emberrel, akinek hályog nőtt az emlékezetére. Nem ismeri az egyensúlyt, megkülönböztetés törvényét. Ez teszi tisztázatlanná az Internettel való viszonyát is.
Hiába mondja, zenéli, festi az előtte utópisztikus misztériumát. Hiába próbálja beleégetni világnyian fontos, sürgős lézerközléseit. Az ember mindig, mindent félreért. Ahogy a totyogó kisded, ha tintaceruzához jut, a hegyét a szájába véve szopogatja. Pedig írnia kellene vele. De még nem tud írni. Olvasni sem. Ahogy az emberiség nagy része dyslexiássá vált napjainkban. Fogalma sincs róla, hogy az Internet távolról sem arra kívánja rávenni, hogy egész bolygónkat mechanizált művilággá változtassa. Műpálmák alatt hűsöljön. A járdát mozgassa maga alatt. Számítógépeken intézze üzleti ügyeit, gyarapítsa vagyonát. Klónozva, számtalan alakban szónokoljon egy időben rengeteg képernyőn vetülten, elegánsan, finoman festett arccal, festett hajjal. Propagáljon, térítsen, cáfoljon, állítson, tagadjon, mialatt otthonában a mellékhelyiségben kényelmesen terpeszkedve krimit olvas. Erről szó sincs.
Az Internet szeretné rávenni, hogy használja, tornásztassa az eszét, kezét, lábát, tehetségét és lelkiismeretét. Tanuljon. Tanítson. Segítsen. Mérlegeljen. Felismerjen. Tűrjön. Teremtsen. Megoldatlan kérdésekre jó feleleteket találjon. Olvasson a természet könyvében.
Bogozza ki gordiuszi csomóknak tűnő kötéseit és saját tudattalan görcseit. Létesítsen kontaktust a benne élő biotikus, kozmikus erőkkel, határtalan képességekkel. Folytasson párbeszédet Áloménjével, aki okosabb a nappal támolygónál, és szólítsa a lényében élő Mestert, igazi Orvosát, ahelyett hogy kívülről várná a csak tőle szerezhető, minden bajára, problémájára gyógyulást kínáló elixírt. Válassza el végre a búzát az ocsútól, a szélhámost a beavatott szolgától.
Változtassa álnevét az igazira a damaszkuszi úton, ahol valamennyi korszakban, minden világéjből újra feltámadó jelmezében találkozik Vele, Aki megszólítja: "Saul! Saul! mért üldözöl te engem?"
Címkék:
Elmélkedés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)